Az előző részben az oktatói karrier kihívásairól, az üzleti gondolkodás és a jógafilozófia között meghúzódó ellentmondásokról, a piaci versenyhelyzetről és az optimális marketingstratégiáról volt szó, amit a visszajelzések alapján érdekesnek találtatok – akár oktattok, akár nem.
A cikksorozat folytatásában rátérnék azokra a témákra, amelyek csak később, a kezdeti fázis lecsengése után (a vállalkozás második évétől körülbelül) merülhetnek fel és kavarhatnak nagy port az ifjú tanítókban. Ezen kérdések hatása monumentális a jövőt tekintve; akár döntőek lehetnek abban is, hogy egyáltalán kívánod-e folytatni a jógaoktatói pályát vagy sem.
Egyszer olvastam az egyik legsikeresebb magyar jógaoktató hölgytől – sajnos a forrás már nem elérhető és a vonatkozó tanulmányt sem találtam –, hogy az ezotériával vagy spirituális tevékenységgel foglalkozó vállalkozások java része végleg befejezi a tevékenységét az első egy év után.
Mi ennek az oka?
Tényleg remek lenne egy szakértői felügyelet mellett végzett kutatás e téren, hiszen pontos számokat csak ekkor kaphatnánk, ennek hiányában viszont még mindig tudunk alapozni a tapasztalatainkra, valamint az (ex)oktatók személyes véleményére, amiből egyet most – a személyiségi jogok megőrzése miatt álnevet használva – megosztanék veletek.
Rövid összefoglaló:
Anna egy éve kezdte az oktatást, azóta több stúdióban kipróbálta magát, illetve szervezett jógaeseményeket is meseszép helyszíneken; szabadtéren és beltéren egyaránt. Vállalkozása gyümölcsöző együttműködéseket és hálás gyakorlókat hozott számára, most azonban mégis úgy döntött, június után visszaadja az óráit.
Mentsd magad: Ez egy jelentős fordulópont az életedben. Minek a hatására döntöttél így?
Anna: Rájöttem, hogy kiégtem az oktatásban. 1 éve nyomom, és kb. heti 4 órákat tartottam. Ez akárhogy számolom, 192 órát jelent. Már nincs új a nap alatt, ritkán érzem magam inspiráltnak.
Mentsd magad: Ha jól tudom, a nyári uborkaszezonhoz közelítve elkezdted lecsökkenteni az óraszámodat. Ez sem segített?
Anna: Segített, de továbbra is érzem, hogy pihennem kellene, jól jönne egy kis „recharge”. Ahogy adtam le az órákat, elkapott a megkönnyebbülés. Innen tudtam, hogy jól döntöttem.
Mentsd magad: Mit gondolsz, megelőzhető lett volna a kiégés?
Anna: Lehetséges, de nem vagyok biztos benne, hiszen nem jártam meg másként ezt az utat. Szerintem, ha több idő jutott volna a saját gyakorlásomra, akkor talán inspiráltabb maradtam volna. Főállás, párkapcsolat mellett viszont nem maradt energiám a saját gyakorlásra.
Mentsd magad: Mit tanácsolnál az egy évvel ezelőtti önmagadnak?
Anna: Semmit nem csinálnék másként. Ha az anyagiakon nem kellene aggódnom és nem volna főállásom, csak a jógára hangolódva szerintem jutott volna időm a saját gyakorlásomra is. Sajnos nálam nem opció, hogy belevágjak ebbe úgyis, ha nem termelem ki vele a havi megélhetésemet. De azt hiszem, meg kellett tapasztalnom, hogy nekem ez így ilyen formátumban nem fenntartható, hiszen ha meg sem próbáltam volna, akkor meg azon keseregnék.
Mennyiség helyett minőség
Anna mellett más oktatók is úgy vélik, hogy hiába a nagyobb lefedettség és elérés, nem tanácsos túl sok órát bevállalni kezdő oktatóként. Hangzatos ugyan, hogy ennyi helyen és időpontban elérhető vagy a hét folyamán (ezáltal a gyakorlók is kedvükre válogathatnak az alkalmak között), viszont ez egy idő után anyagilag és lelki szempontból is megterhelővé válhat.
A terembérlés költségei manapság az egekbe szöktek és egyre gyakoribb jelenség az is, hogy komoly elköteleződéssel jár egy-egy bérleti szerződés vagy stúdióval való együttműködés létrejötte. Ne felejtsük azt sem, hogy egy jól felépített óra megkíván akár több órányi előkészületet, a reklámozás még néhányat, és akkor még magunkat is rendbe kell szednünk ahhoz, hogy energetikailag, szakmailag és anatómiailag megfelelően vezessük az órát.
Aki tehát azt gondolja, hogy 1 jógaóra tartása = 1 nettó munkaóra, az toljon rá a számításaira legalább 60%-ot átlagosan.
E módon máris láthatóvá válik, hogy aki heti 4 órát tart mellékesben, az már közel felér egy heti 6 napos munkarenddel. Azaz könnyen úgy érezheti magát a heti 40 órás állása mellett, mint aki bevállal plusz egy napot (mintha hétfőtől szombatig dolgoznál, csak ebből egy napot az oktatással töltesz).
És ahogyan Anna is kifejtette válaszaiban, a saját gyakorlás megléte kulcsfontosságú ahhoz, hogy inspiráltak maradjunk, és tudjunk adni a gyakorlóinknak egyfajta pluszt, és ne folyton önmagunkat ismételjük.
Tervezés és rendszeresség
Mi tehát a tanulság? Mit vihetünk magunkkal a fent leírtakból?
Az én meglátásom az, hogy először is vizsgáljuk meg azokat a tényezőket a jógaoktatással kapcsolatban, amelyek fárasztanak vagy túlságosan sok időt vesznek el más, számunkra értékes tevékenységektől (például a saját gyakorlástól). A szemléltetés kedvéért hozok egy példát.
Lehet, hogy téged rettentően leszív az, hogy folyton újfajta, kreatív promóciós anyagokat kell gyártanod és sok időt töltesz a képszerkesztő programokkal.
Ez esetben a következők lehetnek lehetséges megoldások:
- Ne feledd, hogy ez egyébként külön szakma, tehát ne várd el, hogy tökéletes képeket szerkessz. A kevesebb, néha több.
- Szánj időt arra, hogy kidolgozz egy jól működő sablont, amit utána újra és újra fel tudsz használni az óráid, eseményeid, táboraid promotálásánál. (Hármat érdemes: sztori, eseményborító és bejegyzés méret, melyben utána csak a fotót és a szöveget kell cserélned.) Senki nem várja el tőled, hogy minden alkalommal valami újat dolgozz ki, és a követőid nagy része nem is fogja észrevenni, és/vagy rossz néven venni az egyhangúságot. Sőt, ami azt illeti, a többségnek valószínűleg tetszeni fog, hogy van egyfajta stílusod, és tudják, mire számíthatnak tőled.
- Az órád napján már ne foglalkozz a reklámozással. Ez egyfelől elveszi a figyelmed, másrészt pedig tapasztalatból írom, hogy nagyon ritka az, hogy valaki ennyire spontán módon éljen, hogy reggel meglát egy sztorit az Instagramon, és pár órával később már meg is jelenik az órádon. Az emberek általában szeretik előre megtervezni a napjukat, hetüket, ezt tartsd tiszteletben.
- Te is tervezz előre, azaz tűzd ki előre az időpontokat (vagy akár készítsd időzített bejegyzéseket a szabadidődben), amikor meg fogod osztani a reklámanyagokat. Ez rengeteg terhet levesz a válladról, és nem fog annyira stresszelni az egész.
És végül, de nem utolsó sorban, nem tudom nem javasolni az online óratartást. Jógavideókat felvenni különösen praktikus, hiszen egyszer kell vele időt töltened, és utána bármennyiszer tudnák rá gyakorolni a nézők. De erről majd egy következő részben, a cikk hossza most ennyit engedett.
Ha tetszett a cikk, és érdekelne a folytatás, kérlek oszd meg velem kommentben, vagy írj rám privát üzenetben.
Köszönöm, hogy időt szántál rá és végigolvastad.
Jógában gazdag, derűs napokat kívánok neked!