Fekete ködfátyol vonul az éj leple alatt, Szeretted volna, hogy menjen, mégsem maradt. Szerelem húzza keserű nótáját, elfoglalt ember lesi az óráját. Félelem lepi be a szoba sarkát, Hóvirág csókolja a tavasz ajkát. Minden, ami számít, messze van már. Szebb jövőt kívántál, s helyébe jelent kaptál. Itt vagyunk újra, időtlen időkig, Üvegek törnek, poharak színültig. Hangos csattanás hallatszik a váróból, Régmúlt képed néz vissza rád a távolból.
Jógaoktatóként az élet (I. rész)
Vállalkozás vagy hivatás? Lehet ezt végezni marketing nélkül? Létezik jógaoktatók között rivalizálás? Ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat ebben a cikkben.
